Gyakran ismételt kérdések - 1. rész

Mostanában igen sok olyan kérdést kapok, amiből egyértelműen kitűnik, fogalma sincs az illetőnek a műholdas TV-zés alapjairól...

Úgy döntöttem, hogy mielőtt tovább beszélek a CS-ről, indítok egy GYIK (vagy FAQ) cikksorozatot, ami a leggyakrabban felmerülő fogalmakat tisztázza.

Kezdjük is el.

Parabola antenna (lavor, tányér, tükör)
Feladata, hogy a műholdról érkező jelet összegyűjtse és a vevő fej(ek)re fókuszálja. Alapvetően 2 fajta van: prímfókuszos és ofszet fókuszos.
Prímfókuszos parabola:

Ezek az antennák a középpontjukba fókuszálják a jelet, klasszikusan, mint egy nagyító. Az antennának pontosan a műhold felé kell állnia. Mivel a vevő fej is kitakar területet, a prímfókuszos parabolát nem szokták használni több vevőfejes rendszerbe. Hátránya ezeknek az antennáknak, hogy mivel ofszet antennákhoz képest jobban meg kell dönteni, ezért a hó is jobban megáll benne és nehezebben távolítható el. Mostanában a Prímfókuszos antennákat jellemzően 100 cm-es átmérő felett szokták alkalmazni.
Ofszet fókuszos parabola:

A fókuszpont nem a középpontban van hanem lejjebb, eltolva. Ugy kell elképzelni, mint ha egy szabályos göbből egy szabálytalan szeletet vágtunk volna ki. Előnye ezeknek az antennáknak, hogy a fejszerkezet nem takar ki semmit, igy ideális megoldás többfejes rendszerekre. A másik előnye, hogy mivel a fókuszpont nem középen van, az antennát nem kell annyira megdönteni így a hó nem áll meg benne, hanem egyszerűen kicsúszik. 100 cm-es átmérő alatt szinte csak ilyen antennát találunk, prímfókuszost vadászni kell.
Minden parabolának van egy fejtartója, amiben a vevőfej van. Léteznek olyan parabolák is, aminek több fókuszpontja van (mint egy elnyújtott ellipszis), ezáltal több vevőfejet is ki tud szolgálni. Az egyik véglet a speciális felépítésű Wavefrontier Toroidal (és klónjai), amibe akár 13-14 db vevöfejet is bele lehet rakni.

A másik megoldás arra, hogy több műhold pozíciót nézzünk a karosszékből, a forgató. Ez olcsóbb megoldás, mert csak 1 db "mezei" parabola antenna kell 1 db fejjel, de vannak hátrányai. Az egyik, hogy a forgató felszerelése és beállítását javasolt szakemberre (vagy legalább hozzáértő barátra) bízni. A másik gond, hogy lesz egy holtidő a csatorna váltásoknál, amennyiben a kívánt csatorna egy másik holdon van. Ez logikus, hiszen kell egy kis idő, amíg átáll a forgató a másik pozícióba.


Műhold vevőfej (fej, LNB)
A parabola antenna fókuszpontjában lévő eszköz, ami venni tudja a műhold felől érkező GHz tartományú rádióadást. A fej tápellátása a koaxiális kábelen érkezik. Az LNB-re általában igaz "a drágább, az jobb is" tézis. A műholdak több sávban adnak (S, C és Ku sáv), így sávonként eltérőek a fejek is, de az "egyszeri" felhasználóknak készítenek univerzális fejet, ami a leggyakrabban használt műholdak jeleit képes kezelni.

Fontos, hogy az LNB-nek minél alacsonyabb legyen a saját zaja. Az ideális a 0.2 dB, de gyakran a 0.3 dB-es (és drágább) fejek tisztább képet adnak, mint 0.2 dB-es (és olcsóbb) fejek.
A műholdakról a jelek kétfajta polarizációval érkeznek: horizontálisan (H) és vertikálisan (V). Ezt ugy kell elképzelni, hogy a rádióhullámok vízszintesen vagy függőlegesen "hullámoznak". Ha vertikális vételre állítom be a fejet, akkor a horizontális jelet nem (vagy csak nagyon nagy veszteséggel) képes venni, ezért minden egyes TV csatornánál át kell kapcsolni a fejet H vagy V vételre. A mai fejeknél ez a vezérlő jel is a koaxiális kábelen érkezik, de a régi LNB-knél szükséges volt erre a célra egy külön vezeték kiépítésére.
Mivel a parabola be van állítva valamilyen fix pozícióba, ezért egy fejel egyszerre csak egy pozícióban lévő műholdakat lehet nézni. Alapesetben nem megoldható, hogy több műhold jelét fogjuk egyszerre. Azért, hogy ne keljen mindenkinek forgatót (vagy spéci parabolát) vennie, kitaláltak egy olyan megoldást, amit monobloknak hívnak.

Ez gyakorlatilag 2 db LNB egybe építve, de úgy, hogy a távolság pontosan meghatározza melyik két pozíciót lehet egyszerre nézni. Általában fixen 4° vagy 6°-ra állítják be, vagyis pl. ha az egyik fej segítségével beállítjuk a parabolát az ASTRA 19.2°-ra, akkor a 13°-ra lévő HOT BIRD hold adását is tudjuk nézni egy 6°-os monoblok segítségével.
Léteznek még speciális fejek, úgy mint: Twin, Quad és Octo. Ezeket be 2, 4 vagy 6 db komplett fejet építettek egybe. Mindegyik önálló és teljes értékű LNB, kivezetéssel. Ezeket jellemzően akkor alkalmazzák, ha 1 db parabola antenna van, de több önálló beltérit kell kiszolgálni.


Beltéri egység (műholdvevő, box)
Egy egy nagyobb kb. könyv méretű egység, aminek az a feladata, hogy a parabola antennában lévő vevőfejből érkező jelet átalakítsa úgy, hogy azt a TV is kezelni tudja.
Csak hogy tisztázzuk: 1 db beltéri egyszerre csak 1 db TV adást tud megjeleníteni (kivéve ha több tuner van benne) ! Vagyis, ha a kisszobába és a nagyszobába is TV-zni szeretnénk, akkor minimum 2 db boxra lesz szükség, valamint vagy 2 db parabolára, vagy csak 1 db-ra, de Twin LNB-re.
A box kimenete lehet UHF jel (vagyis a TV antenna kábelén érkező jel - ez főleg a régebbi modelleknél fordul elő), vagy valamilyen, a TV A/V csatlakozójára érkező analóg (kompozit, RCA, EURO) esetleg digitális (DVI, HDMI) TV jel.
A vet műholdas jel tekintetében két alap típus van: analóg és digitális. Analógot már nem is nagyon kapni, de nem is gond ez, mert az analóg sugárzás igencsak kihalófélben van. A digitálisból is több fajta van, de műholdas szempontból kettő lényeges: DVB-S (vagy másként: DVB-S1) és DVB-S2 vételére alkalmas. Ami DVB-S2-t tud, az tudja a DVB-S-t is, de fordítva nem igaz ! A HD adások mind DVB-S2 protokoll szerint vannak kódolva, úgyhogy aki HD adást akar nézni, mindenképpen figyeljen erre a vásárlásnál.
Minden szempontból nagyon széles a skála a műholdvevők tekintetében. Az ár 5-10 eFt-tól, 200-300 eFt-ig terjed, persze a tudásuk is ennek megfelelően változik.
Mivel ez a blog a kártyamegosztásról szól, én olyan műholdvevőt javaslok, ami rendelkezik RJ-45-ös (Ethernet) csatlakozóval (vagyis önállóan "ki tud menni" az internetre), a szoftvere egy tejlesértékű (!)  linux, és rendelkezik legalább egy kártyaolvasóval. Persze vannak olyan (szerintem mazochista...) emberek akik másfajta ("butább") boxokkal is kártyamegosztást valósítanak meg. A leggyakoribb kártyamegosztásra használt típus a DreamBox család (és klónjai), de persze rengeteg más modell is megfelel a kívánalmaknak.

Koaxiállis vezeték (koax, antenna vezeték, zsinór)
A vevőfejet és a beltérit össze kell köti, de úgy, hogy a műholdról érkező jel megmaradjon. Erre szolgál a koax kábel.

Nem csak a műhold jele "utazik" ezen a kábelen. A beltéri ezen ad utasításokat a fejnek (pl. polarizáció váltás), a forgatónak, vagy a Diseqc kapcsolónak (ami többfejes rendszere esetén a fejek közötti átkapcsolást vezérli). Léteznek speciális kábelek, amik egy köpenybe több vezeték van.

A műholdas vételtechnikában a csatlakozók amiket a koax végére kell szerelni általában F csatlakozók.

 

Folytatása következik