Kártya szerver építése 5 - Kártyamegosztó programok telepítése

Felépítettük a szerverünket, telepítettük és beállítottuk az Ubuntut, most nézzük a lényeget, telepítsük a sharing programokat.

Az elején már említettem, de ennél a cikknél még egyszer megteszem: NE OSSZON SENKI TOVÁBB MŰHOLDAS KÁRTYÁT MERT TILOS ! Ha elkapnak büntetés jár érte ! Még súlyosabb a helyzet, ha pénzt kérsz vagy adsz a kártyamegosztásért !

A sokféle kártya továbbosztásra alkalmas program közül én most csak kettőt népszerűbbet emelnék ki: CCcam-ot és NewCS-t. Terveim szerint később egy cikk keretében mélyebben kielemzem a többi sharing programot is, de most csak erről a kettőről lesz szó.

Először is tisztázzunk néhány dolgot. Szerintem mindenki rájött, hogy ezek nem hivatalos, cégek által kiadott programok. A összes sharing programot, így a NewCs-t és a CCcam-ot is, lelkes amatőr csapatok írták és tették közzé, ingyenesen. Igen, nem tökélesek a programok és igen, vannak benne hibák ! Nem szidni kell a programozókat, hanem (megfelelő fórumokon, általában angolul) jelezni a bug-ot. Sajnos (főleg mostanában) sok ellenpéldát olvasok...


Kezdjük. Nézzük melyik sharing program mire való.

CCcam
Ez az egyik legnépszerűbb program. A CCcam tud kapcsolódni több másik CCcam-hoz és a partnerek között a műholdas adás dekódolására vonatkozó kéréseket kezeli. A gyakorlatban a kártya továbbosztását ez a program valósítja meg. Van beépített  kártya kliense is.
Csak hogy tiszta legyen: önmagában a CCcam nem képes dekódolni a TV adást ! Csak úgy tudja megtenni, ha megkapja a dekódoláshoz szükséges adatokat. Az adatot megkaphatja másik CCcam-tól, vagy másik programtól amihez szintén tud kapcsolódni  (pl. NewCS vagy Sbox) vagy ha statikus a kód (vagyis ritkán változik), akkor kiolvassa egy külső fájlból (SoftCam.Key). Ha pl. a lokális kártyánk nem tudja nyitni a TV adást, a CCcam megvizsgálja melyik partnernek van megfelelő kártyája és neki küldi el a kérést. Ha pozitív válasz kap, megjelenik a dekódolt adás a TV-n, különben sötétség az eredmény. A CCcam működéséhez nem kell lokális kártya, e nélkül is tud működni, de persze nem sok mindent fogunk látni a TV-n, ha nem érkezik valahonnan adat a dekódoláshoz.

NewCS
Ez már nem mai program, ráadásul nemrég olvastam, hogy úgy néz ki, a fejlesztését is befejezték. Azért foglalkozok mégis vele, mert (viszonylag) egyszerű a kezelése és a beállítása valamint nagyon stabil.
A NewCS egy kártya kliens, vagyis a konfigurációjában beállított kártyaolvasóban levő kártyát kezeli (írja és olvassa). Ezt úgy kell elképzelni, hogy pl. 1 db kártyához többen (akár több különböző programmal is) tudnak kapcsolódni. Gyakorlatilag mintha több embernek lenne ugyanaz a kártyája. A NewCS nem tud kapcsolódni másokhoz (de hozzá kapcsolódhatnak), és csak a behelyezett (és konfigurált) kártyákról tud olvasni/írni, így ha az adott TV műsort nem nyitja a kártyánk, akkor a NewCS nem tud segíteni. Az előbbiek alapján a NewCS működéséhez elengedhetetlen a lokális kártya. Tudomásom szerint nincs benne kártya darabszám limit, a konfigurációjában beállított kártyaolvasókat kezeli, akármennyi is legyen az. Hátránya a NewCS-nek, hogy az erősebb  kódolással rendelkező (Nagra3-as) kártyákat nem tudja kezelni. Ha ilyen kártyánk van akkor SBox-ot kell használni NewCS helyett.

Update (2011-03-31):

Most vettem észre, hogy hülyeséget írtam...

A NewCS csak az ECM (gyakorlatilag a TV adatfolyam dekódolási kérése) és EMM (a szolgáltatók által küldött adatcsomag, ami a kártyát frissíti)  csomagokat tudja kezelni. Az TV adás adatfolyamát másik program (pl. MgCamd) dekódolja a NewCs önmagában nem képes erre.


Nagy előnye a két programnak, hogy együttműködnek, a CCcam tud kapcsolódni a NewCS-hez. Mivel a CCcam-nak van beépített kártyakliense, nem feltétlen szükséges a NewCS használata, de ebben az esetben csak a CCcam kezeli a kártyát, vagyis más program nem tud kapcsolódni hozzá, míg ha a NewCS kezeli a kártyát, az több programot is ki tud szolgálni.

A továbbiakban fel fogok vázolni egy lehetséges megoldást, ahol a NewCS kezeli a kártyát, a CCcam pedig kapcsolódik a NewCS-hez és megvalósítja a sharingot. Természetesen rengeteg egyéb konfigurációt is ki lehet építeni.

1. lépés
Töltsük le és tömörítsük ki a CCcam és a NewCS x86-os architektúrára vonatkozó disztribúcióját (a nevük ez lesz: CCcam.x86 és newcs.i686). A letöltést megtehetjük pl. a http://www.cccamforum.com Downloads szekciójából, de ez csak egy a rengeteg fellelési helyből.
CCcam-ból nem mindig a legújabb a legjobb ! A fenti konfigurációhoz a 2.1.3-as verziót javaslom (hogy miért, arra majd később visszatérünk). NewCS-ből megfelel a legújabb verzió.

2. lépés
Nyissuk meg a terminált és hozzuk léte a szükséges könyvtárakat:

sudo mkdir /var/keys
sudo mkdir /var/etc
sudo mkdir /var/bin

3. lépés
Vegyük saját tulajdonba a könyvtárakat. Az [USERNÉV] helyére a saját felhasználói nevünket írjuk

sudo chown [USERNÉV]  /var/keys
sudo chown [USERNÉV]  /var/etc
sudo chown [USERNÉV]  /var/bin

4. lépés
Másoljuk be (FTP segítségével) a sharing programokat a megadott helyekre.

• CCcam.x86, newcs.i686 és a newcs.xml másolása a /var/bin könyvtárba
• CCcam.cfg, CCcam.channelinfo, CCcam.providers és a CCcam.prio másolása a /var/etc könyvtárba (a CCcam.cfg a legfontosabb, a másik 3 fájl csak opcionális, elhagyható)

5. lépés
Állítsuk be, hogy futtatható legyen a CCcam és a NewCS

sudo chmod 755 /var/bin/CCcam.x86
sudo chmod 755 /var/bin/newcs.i686

A  programok indítása egy kicsit macerásabb mint a Windows-nál:
Először lépjünk be a telepítési könyvtárba, majd indítsuk el őket:

cd /var/bin
./newcs.i686
./CCcam.x86

A telepítéssel és az alapvető beállításokkal készen vagyunk.

Ezzel az utolsó cikkel befejeztük a kártya szerverünk építését és beállítását. Természetesen még a sharing programok konfigurálás hátra van, ezzel fogunk foglalkozni a következőkben.
Előszór a NewCS majd a CCcam-ot konfiguráljuk.

Kártya szerver építése 4 - Operációs rendszer finomhangolása

Az előző részben telepítettük a Ubuntut, majd magyarítottuk és frissítettük. Most állítsuk be, hogy önállóan is tudjon működni.

Néhány apró, de igen lényeges módosítást fogunk megtenni.

1. Automatikus bejelentkezés

Ha bekapcsoljuk a gépet, be kell jelentkezni az Ubuntuba. Ez nem jó, mert ha felügyelet nélkül használjuk a gépet és pl. áramszünet miatt magától újraindul, nem lesz senki aki beírja a jelszót. Be kell állítani, hogy ne kérjen jelszót induláskor.
Indítsuk el a Rendszer / Adminisztráció / Bejelentkezési képernyőt

 

Adjuk meg a root jelszót a feloldáshoz, és válaszuk ki az "Automatikus bejelentkezés mint:" sort. Figyeljünk oda, hogy a sor végén a felhasználó név a sajátunk legyen.

Klikklejünk a bezárásra és kész ! Próbáljuk ki, indítsuk újra a gépet és nem fog felhasználó nevet/jelszók kérni.


2. Automatikus frissítések letiltása

Ha nem állítunk át semmit, az Ubuntu folyamatosan vizsgálni fogja, jelent-e meg újabb verzió a rendszerprogramokból és ha igen, felbukkanó ablakkal figyelmeztet minket a telepítésre. Ez amúgy hasznos szolgáltatás, de mivel senki nem fog a gép előtt ülni, felesleges. Úgysem fogja senki megnyomni a "telepítés" gombot. Kapcsoljuk ki ezt a szolgáltatást. Természetesen kézi indítással ugyanúgy telepíthetjük a frissítéseket.
Indítsuk el a Rendszer / Adminisztráció / Frissítéskezelőt. Klikklejünk a Beállításokra, kérni fogja a root jelszót. Vegyük ki a pipát az Automatikus frissítések pont alatt található "Frissítések keresése: naponta" menü elöl !

Mentsük el a beállításokat Bezárás gombbal, majd zárjuk be a Frissítéskezelőt.

3. Statikus IP cím használata

Alapértelmezetten az Ubuntu dinamikus IP címet használ, vagyis a routerünkben levő DHCP-töl kér IP címet. Ez azért nem jó, mert előfordulhat, hogy akár naponta más IP címet kap a szerver (DHCP beállítástól függően). Állítsuk át, hogy fix legyen a szerver IP címe.
Indítsuk el a Rendszer / Beállítások / Hálózati kapcsolatokat. A felső menüből válasszuk ki a Vezetékes fület.

Nyomjuk meg a Szerkesztés gombot, majd a felső menüből válasszuk ki az IPv4 beállításait.

A Módszert állítsuk át Automatikus (DHCP)-ről Kézi-re. A hozzáadás gomb segítségével. Adjunk meg egy IP címet, egy alhálózati maszkot és egy átjáró címet, az alábbi kép alapján:

Az Alkalmaz gomb segítségével mentsük el a beállítást. Kérni fogja a root jelszót.
Mindenképpen próbáljuk ki, hogy rendben van-e az internet kapcsolat mielőtt tovább mennénk (pl. Firefoxba írjunk be egy web címet) !

4. Képernyővédő kikapcsolása

Mivel nem lesz állandóan monitor kapcsolva a szerverre, teljesen felesleges, ráadásul alapértelmezésben mindig zárolja a képernyőt
Indítsuk el a Rendszer / Beállítások / Képernyővédőt.Vegyük ki a két pipát az alábbi kép alapján, majd Bezárással mentsük el.

5. FTP szerver telepítése

Telepítsünk egy FTP szervert, hogy külső forrásból is tudjunk  fájlokat mozgatni a szerverünkre.
Nyissunk meg egy terminált (Alkalmazások / Kellékek / Terminál ) és írjuk bele:

sudo apt-get install proftpd

Amikor kérdi a "Standard alone" verziót telepítsük. Ha kész a telepítés, az IP cím, az Ubuntu felhasználó névével és a jelszóval tudunk kapcsolódni a szerverhez.


6. Távoli elérés beállítása

Állítsuk be szerverünket, hogy VNC segítségével kapcsolódhassunk rá másik gépről.
Aki nem ismerné a VNC-t:
Ez egy olyan multiplatformos, ingyenes program, amivel úgy tudunk kapcsolódni egy távoli géphez, hogy a távoli gép asztala megjelenik a helyi gépen egy ablakba. Jogosultság és beállítás függő a dolog, de mivel megkapjuk a távoli gép egérének és a billentyűzetének kezelését, bármit megtehetünk a távoli gépen, szinte ugyanúgy, mint ha ott ülnénk előtte. Nagyon hasznos program !

Indítsuk el a Rendszer / Beállítások / Távoli asztalt. Állítsuk be a képen látható állapotot:

Ha azt szeretnénk, hogy kérjen jelszó a kapcsolódás előtt, akkor a "felhasználónak meg kell adnia a jelszót" sor után adjunk meg egy jelszót. Ez leginkább akkor kell alkalmazni, ha nem csak belső hálón, hanem az internet felől is szeretnénk elérni a szerverünket (amúgy ezt nem javaslom). Mentsük el a beállításokat a Bezárás gombbal.
Arról a gépről, ahonnét kapcsolódni szeretnénk a fenti képernyőn szereplő IP címet kell megadni (feltételezve, hogy belső hálóról jelentkezünk be). Le kell tölteni a VNC Viewer-t és (a fenti példánál maradva) ezt kell megadnunk:

Nyomunk egy OK gombot, és kész ! Némi gondolkodás után kapcsolódtunk a szerverünkre távolról. Ha az előbb megadtunk egy jelszót, kérni fogja.

7. Samba telepítése, beállítása

A Samba kiszolgáló arra való, hogy Linuxos gépen lévő megosztást elérjünk Windows alól, és fordítva. Aki erre nincs szüksége, nyugodtan ugorjon a következő pontra.
Indítsuk el egy terminál ablakot (Alkalmazások / Kellékek / Terminál) és írjuk b:

sudo apt-get install samba smbfs

Kérni fogja a root jelszót, majd telepíti. Ha ki akarjuk probálni készítsünk egy megosztást az Ubuntuba ! Indítsuk el a Helyek / Számítógép menüpontot. Válaszuk kí a saját mappánkat a bal oldalon (nálam "blasto") (ez egyébként a /home/blasto könyvtár). Jobb klikkel készítsünk egy új mappát ("Mappa létrehozása"), és nevezzük el pl. "aaa"-nak, majd enter. Jobb gombbal klikkeljünk rá az aaa mappára és válaszuk ki a  "Megosztás beállításait" és állítsuk be az alábbiak alapján:

Majd Módosítás gombbal mentsük el. Kész a megosztás. Windows-ban \\IP_CÍM\aaa ként hivatkozhatunk rá, ahol az IP_CÍM a kártya szerver IP címe. Ha jelszót kér a Windows, adjuk meg a root és a hozzá tartozó jelszót.
(Tipp: ha root-ként a / vagyis a gyökér könyvtárat osztjuk meg ilyen módon, akkor a teljes HDD-t fel tudjuk csatolni a Windows-ba, mint hálózati meghajtó. Nincs szükség FTP használatára. Nem javaslom, mert jelentős biztonsági kockázat, de sokkal kényelmesebbé válik az adatátvitel.)

8. WEB kiszolgáló beállítása
WEB kiszolgálóra később szükségünk lesz, ezért telepítsük.
Apache szervert, PHP értelmezőt, és MySQL-t  fogunk telepíteni.
Nyissunk meg egy terminált és írjuk bele:

sudo apt-get install mysql-server

Ha akarunk, adjunk meg egy jelszót a MySQL root felhasználónak, de én azt javaslom, hagyjuk üresen.

sudo apt-get install apache2
sudo apt-get install php5
sudo apt-get install libapache2-mod-php5
sudo /etc/init.d/apache2 restart

Az utolsó sorral újraindítjuk az Apache szerverünket.
Kapcsoljuk össze a MySQL-t és az Apache szervereket:

sudo apt-get install libapache2-mod-auth-mysql

A /var/www könyvtár a web-szerver alapértelmezett könyvtára, vegyük saját tulajdonba.

sudo chown [USERNÉV] /var/www/ 

Az [USERNÉV] helyére a saját felhasználói nevet kell írni.
Készítsünk egy php_info.php nevű fájlt a /var/www könyvtárba.

gedit /var/www/php_info.php

Csak ennyit írjuk bele:

<?php phpinfo(); ?>

Mentsük el a fájlt, majd indítsuk el a Firefoxot és írjuk be:

http://localhost/php_info.php

Ha mindent jól csináltunk a Firefox-ban megjelennek a WEB szerverünk információit. Biztonsági okokból célszerű rögtön törölni a php_info.php fájlt.

9. Néhány hasznos program telepítése
TuxCommander: Total Commanderhez hasonló, kétablakos fájl kezelő
Írjuk be a terminálba:

sudo apt-get install tuxcmd

HTOP: a memória és a CPU pillanatnyi terheléséről ad információt
Írjuk be a terminálba:

sudo apt-get install htop

Folyt. köv.

A következő részben telepítjük és beállítjuk a kártyamegosztáshoz szükséges programokat

Kártya szerver építése 3 - Operációs rendszer

Az első részben tisztáztuk az alapelveket a második részben pedig a hardvert, most telepísük az operációs rendszert.

Ha jobban utána nézünk nem sok választásunk van operációs rendszerek tekintetében. A Microsoft termékei nem igazán jöhetnek szóba ugyanis (túl azon hogy nem igazán teljesíti a stabilitásra vonatkozó alapelvet...)  a legtöbb szükséges programnak nincs Windows-os disztribúciója. Ha nem akarunk (nagyobb) kompatibilitási problémát egyedül a Linuxot választhatjuk. A Linuxon belül viszont bármelyiket. Annyi verzió van, hogy felsorolni is sok lenne...

Néhány gyakoribb kártyaszerverekre használt verzió:

• Ubuntu / Kubuntu
• Debian
• Gentoo
• Redhat
• SuSE

Én most az Ubuntu/Kubuntu disztribúciót fogom használni, de mint mondtam, bármelyik megfelelő, az eltérés köztük (főleg parancssor tekintetében) minimális.Azért eset erre a választásom, mert igen jó a magyar nyelvű dokumentációja (igaz, a többi se panaszkodhat)

Az Ubuntu és a Kubuntu között annyi különbség van, hogy az első Gnome a második KDE grafikus felületet használja. Ha érdekel a téma, nézzünk körül a Neten, de most elég annyi, hogy a Gnome a puritánabb, és stabilabb felület, a KDE pedig a dizájnosabb, több erőforrást igénylő, de nem annyira stabil verzió. (Ha ezt olvassa egy KDE guru, akkor biztosan csuklik az összes család tagom...). Vannak még további verziók is (pl. a Xubuntu, ami a Xfce nevü grafikus felületet használja), de ezekkel most nem foglalkozom.


Kártyaszerver esetében fő cél a stabilitás, és nem a 2D/3D effektek így én az Ubuntut javaslom.

A telepítés folyamán szükségünk lesz monitorra, billentyűzetre és egérre, de miután mindent beállítottunk szükségtelenné válnak.

1. letöltés
Kezdjük ! Első lépés hogy töltsük le az Ubuntu legújabb 32 bites verzióját a http://ubuntu.hu/ -ról. A 64 bitest azért nem javaslom, mert egyes sharig programokkal kompatibilitási gondjaink lehetnek.

Ha letöltöttünk kapni fogunk egy ISO fájlt, amit kiírhatunk CD-re a telepítéshez. Ha van CD/DVD-ROM a rendszerünkben (akár ideiglenesen is) használjuk azt., de ha nincs, itt az első probléma: Hogyan telepítsük ? Szerencsére nem olyan nagy a gond. Ubuntut lehet telepíteni USB-s pendrive-röl, amit úgy készíthetünk, hogy a letöltött Ubuntu ISO-t mountoljuk egy virtuális CD-ROM-ba (pl. Daemon Tools segítségével) , majd usb-creator.exe segítségével készítsünk egy bootolható rendszert egy minimum 1 GB-os pen driver-ra. A kártya szerver setup-jába ne felejtsük beállítani, hogy előszór USB-röl bootoljon.


2. telepítés
Indítsuk el a kártya szervert és kezdjük meg az Ubuntu telepítését.


A telepítés folyamatán a Ubuntu nagyon jól végigvisz, nem igazán kívánok most erre kitérni. Egyetlen fontos lépés van, amikor kérdi, válaszuk ki hogy a teljes merevlemez használja fel a telepítéshez. A root jelszót nehogy elfelejtsük ! :)

3. magyarítás
Először is csatlakoztassuk a kártya szerverünket az internethez, és győzködjünk meg, működik-e a net kapcsolat (pl. a Firefox segítségével)

Lépjünk be az uj operációs rendszerünkbe a megadott jelszavunkkal. Vélhetően angol lesz a kezdeti nyelv, de előfordulhat, hogy rögtön magyarul köszön ránk, ez verzió függő. Ha angol lesz az alapnyelv akkor magyarítsuk, az alábbiak szerint.
(felső menü) System /  Administration / Language support

Itt válasszuk az Install /Remove Languages majd a listáról válasszuk ki a Hungarian nyelvet.

A telepítés indításához nyomjuk meg az Apply changes gombot. Kérni fogja a root jelszót, amit adjunk meg. Telepítés után a Text fülön válasszuk ki a magyar nyelvet alapértelmezett nyelvnek.

Némi gondolkodás után újra kell indítani a gépet. Az újraindítás után meg fogja kérdezni frissítheti-e a szabvány mappákat magyar nyelvre. Válaszoljunk "nevek frissítésével".

4. frissítés
Tegyük naprakésszé a rendszerünket a Rendszer / Amninisztáció /Frissitéskezelö segítségével.

Ne is  állítsunk semmit, csak fogadjuk el a felajánlott frissítéseket a Telepítés gombbal. Ismét kérni fogja a root jelszót, amit adjunk meg. A telepítés súlyos percekig tarthat, és utána vélhetően újra kell indítani a gépet.

Újraindítás után gyönyörködhetünk a naprakész Ubuntu rendszerünkben ! :)

Folyt köv.

A következő részben a rendszer finombeállításait végezzük el.

Kártya szerver építése 2 - Hardver

Az első részben tisztáztuk az alapelveket és a célokat, most nézzük milyen hardver kell a megvalósításhoz.

Alapelv, hogy gyakorlatilag bármilyen régi, de még működőkepés gép megfelel kártya szervernek. Persze, azért az x86-os vagy az x64-es architektúra javasolt, de nem feltétel. ARM és MIPS konfigurációkra is vannak publikációk, bár azokat csak guruknak javasolom.

A legelső kártyaszerver kísérletem ez volt:

 

Ez egy régi Linksys WRT54GL router, DD-WRT szoftverrel (ez egy spéci Linux), meg némi MOD-al: van benne 1 GB-os SD kártya, COM port (hátul), plusz hűtőborda, hőmérő és ventilátor szabályozóval.

 

Nem volt rossz ötlet, de igen gyengécske a router procija: 20 partnernél mát 80-90 %-on volt a terhelés. Arról nem is beszélve, hogy ezen nem standard Linux futott, úgyhogy időként a hajam égnek állt. Igen hamar a polcon kötött ki....

Kártyaszerver építésénél már nem mellékes szempont a fogyasztás, hiszen a szerverünk folyamatosan menni fog (régi Pentium II-es alaplapok itt elvéreznek...). A másik szempont a zaj. Ez nem mindenkinek fontos, hiszen ha egy zárt "sufniban" fog működni a gép, ott mindegy milyen zajjal teszi ezt, de általában nem ez a helyzet. Este igen hangos tud lenni egy "csapágyas" ventilátor.....

Vannak kész mini gépek, Linuxal, melyek szintét tökéletesek kártya szervernek, de általában drágák is. A második kártyaszerverem alapja egy kimustrált régi EPIA M1000-es alaplap volt, 512 MB RAM-al. HDD helyett egy 2 GB-os (!!) CF kártyát használtam CF-IDE átalakítóval. Ez is tökéletesen működött - az első túlfeszültségig. Aztán örök álomba szenderült....

Induljunk ki abból, hogy minden alkatrészt újonnan veszünk.

Nézzük, mi kell.

• Alaplap.  Ha van lehetőséged, mindenképpen mini-ITX szabványút javasolok. Ez 17x17 cm-es mini alaplap, integrált CPU-val (nem cserélhető !) és videó vezérlővel. Én jelenleg 2 magos Atom CPU-val szerelt Intel D510MO alaplapot használok, és azon belül is a passzív hűtésűt. (Ára: 18 eFt)

• Memória. Nem igazán lényeges, hogy gyors legyen, egy középkategóriás modell tökéletesen jó. Kapacitásra 1 GB untig elég, kisebbet már nem is nagyon találni. Én 2x1 GB DDR2-800-as RAM-ot használok (de csak azért, mert ez volt elfekvőben...) (Ára: 2x4 eFt)
• Ház. Mivel általában nincsen szem előtt a szerver, mindegy milyet használunk, de mindenképpen jó hűtésű kell. Nekem viaLAN EPC2 mini-ITX házam van, paneltápegységgel.  (Ára: 10 eFt)
  

• Tápegység. Mivel itt nincs szó combos videokártyáról, vagy izmos CPU-ról, nem kell nagy teljesítményű táp. Általában bőven 100 W alatt van a max terhelés. Számomra fontos volt, hogy a gép teljesen zajtalan legyen, ezért szóba se kerülhet, hogy ventilátor legyen a tápegységbe. A viaLAN EPC2 háznak megvan az a jó tulajdonsága, hogy beépített paneltápegysége van. Ez azt jelenti, hogy csak külső 12 voltot kell neki adni, amit a paneltáp átalakít az alaplap és a HDD részére. Így csak egy külső 230/12 voltos tápot vettem. Ilyet: (Ára: 9 eFt)

•  HDD. Vicces, de ha valóban csak kártya szervernek használjuk Linux-al, akkor 2 GB bőven elég ! Mint említettem, nálam cél volt a hangtalanság, így nem "zajos" HDD-t, hanem hangtalan SDD-t tettem bele. A kis kapacitásúakat igen baráti áron meg lehet szerezni, és mivel ide nem kell túl sok gigabyte, a 2-8 GB-os modellek megfelelőek. Én másra is használom a gépet, kellet a több hely, így végül is Kingston SSD SATA2 16GB-os modellre esett a választásom.(Ára: 13 eFt)

•  Kártyaolvasó. Nem kötelező elem, de ha kártyát akarunk osztani, akkor elkerülhetetlen. A sok típus közül én alapvetően a két leggyakoribb típust javaslom. Az egyik az USB-s SmarGo kártyaolvasó, másik az eredetileg COM1 portos, de USB-s verzióban is fellelhető Phoenix kártyaolvasó. Az COM portosnak az a hátránya, hogy külön táp kell neki, viszont ezt a portot általában semmire nem használjuk. Az USB-s könnyen telepíthető, nem kell neki külön táp, viszont a Linuxban problémásabb a konfigurálása. Ha áttesszük egy másik USB csatlakozóba, a konfigurációt is módosítani kell, különben nem kezeli a program az olvasót. Bármelyik modell tökéletesen teszi a dolgát, de én az olcsóbb és akár házilag is elkészíthető, Phoenixet javasolom. Ennek elég baráti az ára. (5-10 eFt)

Ennyi ! Monitor, billentyűzet, egér (esetleg CD/DVD-ROM) csak a telepítés/beállítás időtartamára kell, utána nem, így ezeket nem is számolom.

Így néz ki összeszerelve a kártyaszerver (klikkre megnő):

A kártyaolvasót a 2.5"-os ODD helyére (az SSD fölé) egyszerű kábelkötegelővel rögzítettem. Így néz ki (klikkre megnő):

Névleges nyugalmi áramfelvétel (230 voltos oldalon):

Vagyis: 230x0,122=28,06 W ! Nem rossz ! Ez az üzemi normál teljesítménye, maximálisan 30 W-ot mérten, de azt csak néhány másodpercre. Ráadásul teljesen halk, és villámgyors :)

Nézzük a költségvetést:

1. Alaplap: 18 eFt
2. Memória: 8 eFt
3. Ház: 10 eFt
4. Táp: 9 eFt
5. SSD: 13 eFt
6. Kártya olvasó: ~10 eft

ÖSSZESEN: 68 eFt

Szerintem egyáltalán nem vészes. Ha csak új alkatrészeket használunk akkor is 70 eFt-ból kihozható egy kártyaszerver, de természetesen használt alkatrészekkel tovább csökkenthetőek a költségek. Nem elfelejteni, hogy a gép később egyéb célokra is használható (pl. backup szerver, e-mail szerver, Web-szerver stb.) mivel (a fenti konfigurációval) 5-6 %-os CPU terheléssel elketyegnek a CAM programok, vagyis bőven van még kapacitás !


Folyt köv.

A következő részben a rendszer telepítésével és beállításával foglalkozunk.

Kártya szerver építése 1 - Alapok

Nézzük először is a műholdas előfizetői kártyák továbbosztásának jogi hátterét. Egy szóban lehet válaszolni: TILOS. Vagy legyen inkább 3 szó: NE TEGYE SENKI ! Ha elkapnak büntetés jár érte ! Még súlyosabb a helyzet, ha pénzt kérsz vagy adsz a kártyamegosztásért !

Ha túlléptünk és elfogadtuk a fenti mondatot, akkor olvashatunk tovább...

Egy kis GYIK (FAQ):

Miért jó a kártyamegosztás nekünk ?
Akinek ez kérdés, inkább ne olvassa tovább... :-)

Hogy néz ki ez a kártyamegosztás ?
A Kuala-Lumpur-ban elő barátunk, a mi műholdas előfizetői kártyánkra az internet és néhány remek program segítségével kérést küld, amit megválaszol a kártya (és a segéd programok), ezáltal ö is tudja nézni a mi általunk előfizetett TV adásokat. Pont ugyanúgy, mintha az ö boxában is ott lenne a mi kártyánk. Ez visszafelé is ugyanúgy működik (vagy legalábbis működhet), ha neki van egy spéci Maláj előfizetői kártyája, azt mi is használhatjuk. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor már 30-40 partnerünk van....

Minden műholdvevő alkalmas erre ?
NEM ! Általában azok a típusok igen, amik Linuxot  használnak, és rendelkeznek internet kapcsolattal. Tipikusan ezek a drágább műholdvevők. A leggyakoribb modell a Dreambox és klónjai. Vannak persze egyéb megoldások is (pl. COM portal csatlakozik egy számítógéphez a box).

Minden műholdas előfizetői kártyát lehet tovább osztani (sharingolni) ?
NEM ! Alapból csak azokat a kártyákat, amelyek nincsenek összepárosítva az előfizetés mellé adott műholdvevővel. A párosítás azt jelenti, hogy a kártya csak az adott boxban fog működni, máshol nem. Ha sharigot szeretnénk, akkor úgy kell előfizetni, hogy a szolgáltatótól csak kártyát kérünk, boxot nem. Ezt nem mindegyik szolgáltató engedi meg.

Minek a kártya szerver ? A Linuxos box önmagában is tudja futtatni a szükséges programokat !
Ez igaz, de szerintem kényelmesebb megoldás a kártya szerver. Sokkal jobban terhelhető egy PC processzora, mind egy műholdvevőé. Ez akkor lesz fontos ha 30-40 partnernél járunk. De vannak egyéb indokok is: pl. ha újraindul vagy lefagy a box abban a pillanatban leáll a sharing is, de én már jártam úgy is, hogy a rokon gyerek addig bűvészkedett a távirányítóval, hogy leállította a sharing programot. Mivel éppen elutaztunk 1 hétig nem vettem észre.... A külföldi partnerek ezt nem sokáig tolerálják....

Hogyan kell beépíteni a megosztási rendszerbe a kártya szervert ?
Nagyon egyszerű: a kártya szerver kapcsolódik a partnerekhez és erre kapcsolódnak a lokális boxok is.

Na, eljutottunk a kártya szerverig.

Hogyan építsünk kártya szervert ?

Semmi misztikum nincs benne, ugyanúgy kell építeni, mint egy sima PC-t, és a célok is nagyon hasonlóak:

• kis fogyasztás
• csendes működés
• olcsóság
• nagyfokú stabilitás
• önálló (minimális felügyelet mellet) működés

A helyzet az, hogy meg kell barátkoznunk a Linuxal, ugyanis egyértelműen ez a preferált operációs rendszer erre a célra.

A következőkben végigmegyünk a hardveren, az operációs rendszer telepítésén és a beállításokon.


Folyt. köv.

A következő részben a hardverral foglalkozunk.