Gyakran ismételt kérdések - 3. rész

Mi az a hop ?
Kártyamegosztásban a szintet, vagy másként a távolságot határozza meg az adott kártyától. A hop0 azt jelenti, hogy itt helyben van a kártya (ezt a gyakorlatban inkább local-nak hívják), a hop1: egy kapcsolódási pontra van a kártya (vagyis pl. a partner lokális kártyája, akihez én csatlakozom), a hop2: két csatlakozási pontra van (pl. a partner partnerének a kártyája), és így tovább.
Fontos megjegyezni, hogy ha a saját rendszerünkben pl. Oscam-ot használunk kártyaszervernek, és ehhez kapcsolódik a CCcam, akkor az is növeli egyel a hop számot, vagyis a partnerünknek úgy látszik, hogy a lokális kártyánk hop2-ben van ! (Amúgy erre a konkrét példára éppen van megoldás)
A gyakorlat azt mutatja, hogy hop3 felett már úgy megnő a PING idő, hogy az adott kártyát nem tudjuk használni, mert mire megérkezik az ECM válasz, már érvénytelen, vagyis nem tudja dekódolni a képet. Természetesen vannak ellenpéldák, amikor a hop4 vagy akár hop5-ös kártyákat még vígan tudunk használni, de csak akkor, ha a PING idők alacsonyak.

Mi az a  PING ?
Mérőszám, ami azt az időt jelöli, amíg egy adatcsomag fizikailag megteszi a távolságot a célig. Eredetileg olyan (Unix ) program amivel ellenőrizhető hogy működik-e egy adott távoli géppel a kapcsolat, és ez milyen sebességgel történik. Értékét milliszekundumban (ms) rögzítik. Az Internet működéséből adódóan 3 mérésből 3 különböző értéket kaphatunk, hiszen az adatcsomagok különböző útvonalon haladhatnak, épp ezért érdemes átlagos értékkel számolni.


Miért fontos az alacsony PING érték ?
Nagyon egyszerű: ha alacsony a PING érték, gyorsabban kapunk ECM/EMM adatokat (is) (legalábbis elméletben, mert az ECM válasz előállításnak is van késleltetése).  De ez fordítva is igaz, ha magas a PING érték, lassabban kapunk ECM adatokat. Ez azzal jár, hogy pl. a hop1-ben levő kártya a PING ideje miatt olyan mintha hop3-ban lenne.

Mit lehet tenni, ha magas a PING érték ?
Attól függ, mi okozza. Ha a célszámítógép/kártya túlterhelése okozza, akkor jelezni kell a partnernek, akinek tehermentesíteni kell(ene) azt. Ha az okozza, hogy a mi saját routerünkben feltorlódnak az adatcsomagok, akkor előnyben kell részesíteni kell a többi eszközhöz képest a sharingra használt eszköz (helyi) IP címét.
Ha a fentiek közül egy intézkedés sem jön be, akkor a magas PING értéket vélhetően az okozza, hogy köztünk és a cél között túlságosan nagy távolságon keresztül utaznak az adatcsomagok. Ebben az esetben túl sok mindent nem tehetünk

Mi az a CW (Control Word, ellenőrző szó)?
Kódszó. A kódolás-dekódolás tejes folyamata titkosítva történik, ezeket a titkosított üzenetek a CW-k. A DVB jel helyreállításának vezérléséhez használt CW általában 10-20 másodpercenként változik. A kódszavak rendszerint 8-16 byte méretűek.

Mi az az ECM (Entitlement Control Message, jogosultság ellenőrző üzenet)?
Adatcsomag, ami a TV adás adatfolyamával (stream) érkezik, és feladata az adatfolyam csomagonkénti dekódolása (csak az adatfolyamot dekódolja, magát az MPEG dekódolását (vagyis a kép/hang dekódolását) a beltéri végzi). Az ECM csomagok ezen kívül még szolgáltatói,- programhivatkozási,- jogosultsági információkat is tartalmazhatnak ( ilyenek például: adott program- és csomagazonosító, titkosított változók, aktuális idő stb.)
A dekódolási folyamat részletesebben úgy néz ki, hogy a helyi műholdvevőn vagy sharing programon (és az Interneten) keresztül beérkezett ECM csomagot a kártya összehasonlítja a memóriájában tárolt előfizetési adatokkal és dönt az adott programhoz való hozzáférés jogosultságáról. Amennyiben a hozzáférés engedélyezett, a helyreállított CW-t kiküldi a CAM számára. Ha nem csak lokálisan nézzük a kártyát, akkor ezt a CW-t küldi vissza a partnernek a sharing program. Ha nincs megfelelő jogosultság, akkor nincs CW, vagyis a beltéri nem tudja dekódolni a stream-ot, eredménye: sötét a képernyő. Ez a ECM-CW folyamat általában az adatfolyamban található minden egyes adatcsomagnál megismétlődik (egy csomag általában 8-10 másodpercnyi TV adást tartalmaz), de lehetnek más megoldások is.
A fentiekből látszik, hogy nagyon sokan (többek közt én is…) hibásán használják a „ECM kérés sikeres/sikertelen” kifejezést, mert nem az ECM-et kérjük (hiszen az folyamatosan rendelkezésre áll a stream-ból), hanem az „ECM alapján CW kérés sikeres/sikertelen” kifejezést kellene használni. 
Az ECM-re adott CW-k előállításának is van egy időtartama, ami sok mindentől függ, de (ha engedik az eszközök) befolyásolhatóak a kártyaolvasó sebességével (vagyis megnövelem a kártyaolvasó MHz-ban megadott sebességét). Ezt az értéket pl. az Oscam-ban be lehet állítani (mondom, csak ha az olvasó és a kártya engedi) így ilyen módon gyorsítható az ECM válasz..

Mi az az EMM (Entitlement Managment Message, jogosultság kezelő üzenet)?
Ez is egy adatcsomag, ami szintén a TV adás adatfolyamával (stream) érkezik, de ennek az a feladata, hogy a kártya szoftverét frissítse. Mivel akár a teljes szoftver is frissíthető ilyen módon, az EMM csomag bármit tartalmazhat: kártya letiltása/engedélyezése, előfizetés aktiválása/tiltása, ECM algoritmus cseréje/frissítése, csatornák engedélyezése/tiltása stb. Az EMM csomagok titkosítása és címzése meghatározott felhasználók (akár egy felhasználó is lehet), vagy felhasználói csoportok kódkártyái számára történhetnek. Az EMM csomagok fogadásánál nincs válasz üzenet, mint az ECM-nél a CW, csak nyugtázás (ACK=acknowledgement). Az eredményét rögtön látni fogjuk az ECM-re adott CW-ben…
Az EMM-nek három fő típusa van:

• EMM-G (global): minden kártyára íródik,a kártya memóriájában levő kulcsokat frissíti.
• EMM-S (shared): kártyák csoportjaira íródik,a hozzáférés időtartamát frissíti.
• EMM-U (uniqe): egy bizonyos kártyára íródik,engedélyezi és letiltja a hozzáférést.

Léteznek az ismeretlen célú üzenetek (EMM-Unknown), amit érdemes letiltani a kártyaolvasó programban (pl.Oscam), nehogy kellemetlenséget okozzanak...

Mi az a CCW (Constant Control Word)?
Állandósult ellenőrző szó, vagy másik nevén DCW (Direct Control Word).
Ha a szolgáltató ECM generátora valamely oknál fogva megáll (vagyis nem érkezik új ECM az adatcsomagban), az utolsó CW kulccsal nézhető a műsor, míg az ECM folyamat újra el nem indul. Volt már példa több napos megállásra is, de gyakran csak néhány óráig élnek ezek a kulcsok. Ilyenkor az ezt a funkciót támogató emulátoros készülékekbe beírva a kulcsot,nézhetővé válik az adás.

Ma az a PID (Packet Identifer)?
A műholdvevőbe érkező adatfolyam egyes csomagjai különféle adatokat tartalmazhatnak, ezeket azonosítani kell, erre való a PID. Külön PID-et kapnak a video és audió jelfolyamok (ezekből több is lehet) és az egyéb adatok (teletex, információs táblák, stb).
Az ECM PID (mint a neve is mutatja) azonosítja, hogy melyik jelfolyamra vonatkozik az adott ECM. Általában az audió és videó jelfolyam(ok) ugyanazt az ECM-et használják, de ez nem minden esetben igaz.

Milyen kódolások vannak ?
Összegyűjtöttem a leggyakrabban használt európai kódfajtákat:

A táblázat tájékoztató jellegű és közel se teljes körű.
Igen nagy szabadsága van a szolgáltatóknak, mert a DVB szabvány és így az ECM/EMM folyamat megengedi, hogy egy előfizetői csomagon belül a csatornáknak különféle kódolása legyen, de akár az is megoldható, hogy egy csatorna több kódolást használjon.
Mindegyik kódfajta alapvetően ugyanúgy működik, a különbség a kártyán futó (szigorúan titkos) szoftverben van.

Köszönet Mammut71-nek és Syrrus-nak a cikk létrejöttében nyújtott segítségért !

Gyakran ismételt kérdések - 2. rész

Mi az a kártyamegosztás ? (card sharing, CS)
A műholdas előfizetői kártyát megosztod mással, vagyis (megfelelő eszközök segítségével) a partner ugyanúgy tudja nézni az előfizetett csatornákat, mint te. Ez oda-vissza is működhet, de akkor az igazi, ha több partnered van, és mindenki megosztja a kártyáját a többiekkel. Ezáltal  kialakul egy bonyolult hálószerkezet, ahol egy egyes tagoknak fizikailag csak 1 db kártyája van, mégis rengeteg különböző csomagot tudnak nézni.

Ez legális ?
NEM ! Szinte az összes szolgáltató szerződésben rögzíti, hogy TILOS az előfizetői kártyát bármilyen módon továbbosztani. Jogilag még súlyosabb a helyzet, ha pénzt kérsz vagy adsz a kártyamegosztásért.

Mi az, ami minimálisan kell a kártyamegosztáshoz ?
Kártyaolvasóval és internet eléréssel ellátott megfelelő műholdvevő (javasolt a Dreambox családból választani), megfelelő műholdas előfizetői kártya, állandó internet kapcsolat (nem kell túlságosan nagy sávszélesség) és spéci sharing programok. Kártya nélkül is használhatunk kártyamegosztást, de ebben az esetnem csak „élősködünk” a partner kártyáján.

Minden műholdvevő alkalmas erre ?
NEM ! Általában azok a típusok alkalmasak erre, amelyek (teljes értékű) Linuxot (pl. Geminit vagy Enigmát) használnak, és rendelkeznek internet kapcsolattal. Tipikusan ezek a drágább műholdvevők. A leggyakoribb modell a Dreambox és klónjai, de vannak persze egyéb megoldások is (pl. COM portal csatlakozik egy számítógéphez a box), ezeket csak „advanced” felhasználóknak javaslom.

Minden műholdas előfizetői kártyát lehet tovább osztani (sharingolni) ?
NEM ! Alapból csak azokat a kártyákat, amelyek nincsenek összepárosítva az előfizetés mellé adott műholdvevővel. A párosítás azt jelenti, hogy a kártya csak az adott boxban fog működni, máshol nem. Ha sharigot szeretnénk, akkor úgy kell előfizetni, hogy a szolgáltatótól csak kártyát kérünk, boxot nem. Ezt nem mindegyik szolgáltató engedi meg.

Hogy néz ki ez a kártyamegosztás ?
Tételezzük fel, hogy Kuala-Lumpur-ban van egy barátunk, aki a mi műholdas előfizetői kártyánkra az internet és néhány remek program segítségével kérést küld, amit megválaszol a kártya (a segédprogramok segítségével), ezáltal ö is tudja nézni a mi általunk előfizetett TV adásokat. Pont ugyanúgy, mintha az ö boxában is ott lenne a mi kártyánk. Ez visszafelé is ugyanúgy működik (vagy legalábbis működhet), ha neki van egy spéci Maláj előfizetői kártyája, azt mi is használhatjuk. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor már 30-40 partnerünk van....

Milyen spéci programok kellenek a sharing-hoz ?
Csináltam egy egyszerűsített összefoglaló táblát a legnépszerűbb sharing programokból:

• a „Több partner kezelése” alatt azt értem, hogy több, független partnerhez tud oda-vissza sharingot kezelni.
• a „Helyi kártya kezelése” azt jelenti, hogy a műholdvevőben lévő kártyával kommunikál, adatokat (EMM, ECM csomagokat) fogad és küld.
• „Kapcsolódás kártyaszerverekhez”: kártyát kezelő programokhoz képes kapcsolódni. Akkor is képes rá, ha a helyi gépen futnak, és akkor is (internet segítségével), ha fizikailag egész máshol futtatják.
• „Többféle protokoll támogatása”: a különféle protokollok támogatása, akár egyszerre is.

Mint látható, a CCcam és az Oscam mindent visz, de ha komolyabban el kezdünk foglalkozni a témával, látni fogjuk, hogy a többi programnak is van létjogosultsága.

Hogy lehet sharing partnert szerezni ?
Leginkább fórumok segítségével. Javaslom a www.cccamforum.com megfelelő topic-ját. Ha külföldi partnert szeretnénk, akkor az angol nyelv ismerete erősen javasolt. Mindig írjuk le, hogy mi mivel rendelkezünk local-ba (milyen kártyával) és milyen eszközzel szeretnénk megvalósítani a sharing-ot (pl. 24/7 Ubuntu cardserver). A PING idő sem mellékes. Ha Pakisztánból jelentkezik egy potenciális partner, ne számítsunk alacsony PING idővel ! Arra készüljünk fel, hogy a partnergyűjtés nem egy gyors folyamat. Általában 10 üzenetből 2-3-ra válaszolnak.
Sose feledkezzünk el róla, hogy ez alapvetően a cseréről szól, vagyis úgy nehéz lesz (de nem lehetetlen) partnert szerezni, hogy nem nyújtunk semmit cserében (nincs sharig-ra alkalmas kártyánk).
A másik, amiről szintén ne feledkezzünk meg soha, hogy ez alapvetően minden országban illegális tevékenység, úgyhogy figyeljünk az anonimitásra és a diszkrécióra !

Minek nekem küzdeni a cserepartnerekkel ? Ott a sok fizetős kártyaszerver (pay server)  az interneten ! Így még mindig olcsóbban jövök ki, mintha előfizetnék egy kártyára, amit meg tudok osztani !
Először: Miről is van szó ?
Általában külföldi honlapokon hirdető emberkék, akik fizetség ellenében biztosítanak hozzáférést a saját szerverükhöz, ahol „a világ összes” kártyája fellelhető. Jellemzően adnak néhány nap próbaidőszakot is. Itt nyugodtan lehet „élősködni”, nem várják el, hogy bármit is osszál feléjük.
Mi a gond ezzel ?
Túl azon, hogy a „klasszikus” kártyamegosztás ingyenes mind két fél részéről a fizetős kártyaszerverekről igen sok rémhírt hallani… Nagyon sok átverés van a témában. A leg klasszikusabb, hogy 3-6 vagy több havi díjat előre kérnek, aztán 1 hét után nem működik tovább… Lehet reklamálni, csak nem érdemes. Én nem tudok olyan szerverről, ami évek óta működne, általában ezek tiszavirág életűek. A másik nagy gond, hogy általában ezek PayPal vagy hasonló banki szolgáltatás használva kérik a pénz befizetését, aminek ugyebár nyoma van. Ha lebukik a szerver (márpedig lebukik, mert vannak hatóságok, akik direkt pályáznak az ilyenekre, és ugyebár a működésükből fakadóan ezek nem tudnak teljesen „fű alatt” működni), akkor az üzemeltető segítségével, névvel, címmel a hatóság birtokába kerülhet a felhasználók listája….

Gyakran ismételt kérdések - 1. rész

Mostanában igen sok olyan kérdést kapok, amiből egyértelműen kitűnik, fogalma sincs az illetőnek a műholdas TV-zés alapjairól...

Úgy döntöttem, hogy mielőtt tovább beszélek a CS-ről, indítok egy GYIK (vagy FAQ) cikksorozatot, ami a leggyakrabban felmerülő fogalmakat tisztázza.

Kezdjük is el.

Parabola antenna (lavor, tányér, tükör)
Feladata, hogy a műholdról érkező jelet összegyűjtse és a vevő fej(ek)re fókuszálja. Alapvetően 2 fajta van: prímfókuszos és ofszet fókuszos.
Prímfókuszos parabola:

Ezek az antennák a középpontjukba fókuszálják a jelet, klasszikusan, mint egy nagyító. Az antennának pontosan a műhold felé kell állnia. Mivel a vevő fej is kitakar területet, a prímfókuszos parabolát nem szokták használni több vevőfejes rendszerbe. Hátránya ezeknek az antennáknak, hogy mivel ofszet antennákhoz képest jobban meg kell dönteni, ezért a hó is jobban megáll benne és nehezebben távolítható el. Mostanában a Prímfókuszos antennákat jellemzően 100 cm-es átmérő felett szokták alkalmazni.
Ofszet fókuszos parabola:

A fókuszpont nem a középpontban van hanem lejjebb, eltolva. Ugy kell elképzelni, mint ha egy szabályos göbből egy szabálytalan szeletet vágtunk volna ki. Előnye ezeknek az antennáknak, hogy a fejszerkezet nem takar ki semmit, igy ideális megoldás többfejes rendszerekre. A másik előnye, hogy mivel a fókuszpont nem középen van, az antennát nem kell annyira megdönteni így a hó nem áll meg benne, hanem egyszerűen kicsúszik. 100 cm-es átmérő alatt szinte csak ilyen antennát találunk, prímfókuszost vadászni kell.
Minden parabolának van egy fejtartója, amiben a vevőfej van. Léteznek olyan parabolák is, aminek több fókuszpontja van (mint egy elnyújtott ellipszis), ezáltal több vevőfejet is ki tud szolgálni. Az egyik véglet a speciális felépítésű Wavefrontier Toroidal (és klónjai), amibe akár 13-14 db vevöfejet is bele lehet rakni.

A másik megoldás arra, hogy több műhold pozíciót nézzünk a karosszékből, a forgató. Ez olcsóbb megoldás, mert csak 1 db "mezei" parabola antenna kell 1 db fejjel, de vannak hátrányai. Az egyik, hogy a forgató felszerelése és beállítását javasolt szakemberre (vagy legalább hozzáértő barátra) bízni. A másik gond, hogy lesz egy holtidő a csatorna váltásoknál, amennyiben a kívánt csatorna egy másik holdon van. Ez logikus, hiszen kell egy kis idő, amíg átáll a forgató a másik pozícióba.


Műhold vevőfej (fej, LNB)
A parabola antenna fókuszpontjában lévő eszköz, ami venni tudja a műhold felől érkező GHz tartományú rádióadást. A fej tápellátása a koaxiális kábelen érkezik. Az LNB-re általában igaz "a drágább, az jobb is" tézis. A műholdak több sávban adnak (S, C és Ku sáv), így sávonként eltérőek a fejek is, de az "egyszeri" felhasználóknak készítenek univerzális fejet, ami a leggyakrabban használt műholdak jeleit képes kezelni.

Fontos, hogy az LNB-nek minél alacsonyabb legyen a saját zaja. Az ideális a 0.2 dB, de gyakran a 0.3 dB-es (és drágább) fejek tisztább képet adnak, mint 0.2 dB-es (és olcsóbb) fejek.
A műholdakról a jelek kétfajta polarizációval érkeznek: horizontálisan (H) és vertikálisan (V). Ezt ugy kell elképzelni, hogy a rádióhullámok vízszintesen vagy függőlegesen "hullámoznak". Ha vertikális vételre állítom be a fejet, akkor a horizontális jelet nem (vagy csak nagyon nagy veszteséggel) képes venni, ezért minden egyes TV csatornánál át kell kapcsolni a fejet H vagy V vételre. A mai fejeknél ez a vezérlő jel is a koaxiális kábelen érkezik, de a régi LNB-knél szükséges volt erre a célra egy külön vezeték kiépítésére.
Mivel a parabola be van állítva valamilyen fix pozícióba, ezért egy fejel egyszerre csak egy pozícióban lévő műholdakat lehet nézni. Alapesetben nem megoldható, hogy több műhold jelét fogjuk egyszerre. Azért, hogy ne keljen mindenkinek forgatót (vagy spéci parabolát) vennie, kitaláltak egy olyan megoldást, amit monobloknak hívnak.

Ez gyakorlatilag 2 db LNB egybe építve, de úgy, hogy a távolság pontosan meghatározza melyik két pozíciót lehet egyszerre nézni. Általában fixen 4° vagy 6°-ra állítják be, vagyis pl. ha az egyik fej segítségével beállítjuk a parabolát az ASTRA 19.2°-ra, akkor a 13°-ra lévő HOT BIRD hold adását is tudjuk nézni egy 6°-os monoblok segítségével.
Léteznek még speciális fejek, úgy mint: Twin, Quad és Octo. Ezeket be 2, 4 vagy 6 db komplett fejet építettek egybe. Mindegyik önálló és teljes értékű LNB, kivezetéssel. Ezeket jellemzően akkor alkalmazzák, ha 1 db parabola antenna van, de több önálló beltérit kell kiszolgálni.


Beltéri egység (műholdvevő, box)
Egy egy nagyobb kb. könyv méretű egység, aminek az a feladata, hogy a parabola antennában lévő vevőfejből érkező jelet átalakítsa úgy, hogy azt a TV is kezelni tudja.
Csak hogy tisztázzuk: 1 db beltéri egyszerre csak 1 db TV adást tud megjeleníteni (kivéve ha több tuner van benne) ! Vagyis, ha a kisszobába és a nagyszobába is TV-zni szeretnénk, akkor minimum 2 db boxra lesz szükség, valamint vagy 2 db parabolára, vagy csak 1 db-ra, de Twin LNB-re.
A box kimenete lehet UHF jel (vagyis a TV antenna kábelén érkező jel - ez főleg a régebbi modelleknél fordul elő), vagy valamilyen, a TV A/V csatlakozójára érkező analóg (kompozit, RCA, EURO) esetleg digitális (DVI, HDMI) TV jel.
A vet műholdas jel tekintetében két alap típus van: analóg és digitális. Analógot már nem is nagyon kapni, de nem is gond ez, mert az analóg sugárzás igencsak kihalófélben van. A digitálisból is több fajta van, de műholdas szempontból kettő lényeges: DVB-S (vagy másként: DVB-S1) és DVB-S2 vételére alkalmas. Ami DVB-S2-t tud, az tudja a DVB-S-t is, de fordítva nem igaz ! A HD adások mind DVB-S2 protokoll szerint vannak kódolva, úgyhogy aki HD adást akar nézni, mindenképpen figyeljen erre a vásárlásnál.
Minden szempontból nagyon széles a skála a műholdvevők tekintetében. Az ár 5-10 eFt-tól, 200-300 eFt-ig terjed, persze a tudásuk is ennek megfelelően változik.
Mivel ez a blog a kártyamegosztásról szól, én olyan műholdvevőt javaslok, ami rendelkezik RJ-45-ös (Ethernet) csatlakozóval (vagyis önállóan "ki tud menni" az internetre), a szoftvere egy tejlesértékű (!)  linux, és rendelkezik legalább egy kártyaolvasóval. Persze vannak olyan (szerintem mazochista...) emberek akik másfajta ("butább") boxokkal is kártyamegosztást valósítanak meg. A leggyakoribb kártyamegosztásra használt típus a DreamBox család (és klónjai), de persze rengeteg más modell is megfelel a kívánalmaknak.

Koaxiállis vezeték (koax, antenna vezeték, zsinór)
A vevőfejet és a beltérit össze kell köti, de úgy, hogy a műholdról érkező jel megmaradjon. Erre szolgál a koax kábel.

Nem csak a műhold jele "utazik" ezen a kábelen. A beltéri ezen ad utasításokat a fejnek (pl. polarizáció váltás), a forgatónak, vagy a Diseqc kapcsolónak (ami többfejes rendszere esetén a fejek közötti átkapcsolást vezérli). Léteznek speciális kábelek, amik egy köpenybe több vezeték van.

A műholdas vételtechnikában a csatlakozók amiket a koax végére kell szerelni általában F csatlakozók.

 

Folytatása következik

Kártya szerver építése 1 - Alapok

Nézzük először is a műholdas előfizetői kártyák továbbosztásának jogi hátterét. Egy szóban lehet válaszolni: TILOS. Vagy legyen inkább 3 szó: NE TEGYE SENKI ! Ha elkapnak büntetés jár érte ! Még súlyosabb a helyzet, ha pénzt kérsz vagy adsz a kártyamegosztásért !

Ha túlléptünk és elfogadtuk a fenti mondatot, akkor olvashatunk tovább...

Egy kis GYIK (FAQ):

Miért jó a kártyamegosztás nekünk ?
Akinek ez kérdés, inkább ne olvassa tovább... :-)

Hogy néz ki ez a kártyamegosztás ?
A Kuala-Lumpur-ban elő barátunk, a mi műholdas előfizetői kártyánkra az internet és néhány remek program segítségével kérést küld, amit megválaszol a kártya (és a segéd programok), ezáltal ö is tudja nézni a mi általunk előfizetett TV adásokat. Pont ugyanúgy, mintha az ö boxában is ott lenne a mi kártyánk. Ez visszafelé is ugyanúgy működik (vagy legalábbis működhet), ha neki van egy spéci Maláj előfizetői kártyája, azt mi is használhatjuk. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor már 30-40 partnerünk van....

Minden műholdvevő alkalmas erre ?
NEM ! Általában azok a típusok igen, amik Linuxot  használnak, és rendelkeznek internet kapcsolattal. Tipikusan ezek a drágább műholdvevők. A leggyakoribb modell a Dreambox és klónjai. Vannak persze egyéb megoldások is (pl. COM portal csatlakozik egy számítógéphez a box).

Minden műholdas előfizetői kártyát lehet tovább osztani (sharingolni) ?
NEM ! Alapból csak azokat a kártyákat, amelyek nincsenek összepárosítva az előfizetés mellé adott műholdvevővel. A párosítás azt jelenti, hogy a kártya csak az adott boxban fog működni, máshol nem. Ha sharigot szeretnénk, akkor úgy kell előfizetni, hogy a szolgáltatótól csak kártyát kérünk, boxot nem. Ezt nem mindegyik szolgáltató engedi meg.

Minek a kártya szerver ? A Linuxos box önmagában is tudja futtatni a szükséges programokat !
Ez igaz, de szerintem kényelmesebb megoldás a kártya szerver. Sokkal jobban terhelhető egy PC processzora, mind egy műholdvevőé. Ez akkor lesz fontos ha 30-40 partnernél járunk. De vannak egyéb indokok is: pl. ha újraindul vagy lefagy a box abban a pillanatban leáll a sharing is, de én már jártam úgy is, hogy a rokon gyerek addig bűvészkedett a távirányítóval, hogy leállította a sharing programot. Mivel éppen elutaztunk 1 hétig nem vettem észre.... A külföldi partnerek ezt nem sokáig tolerálják....

Hogyan kell beépíteni a megosztási rendszerbe a kártya szervert ?
Nagyon egyszerű: a kártya szerver kapcsolódik a partnerekhez és erre kapcsolódnak a lokális boxok is.

Na, eljutottunk a kártya szerverig.

Hogyan építsünk kártya szervert ?

Semmi misztikum nincs benne, ugyanúgy kell építeni, mint egy sima PC-t, és a célok is nagyon hasonlóak:

• kis fogyasztás
• csendes működés
• olcsóság
• nagyfokú stabilitás
• önálló (minimális felügyelet mellet) működés

A helyzet az, hogy meg kell barátkoznunk a Linuxal, ugyanis egyértelműen ez a preferált operációs rendszer erre a célra.

A következőkben végigmegyünk a hardveren, az operációs rendszer telepítésén és a beállításokon.


Folyt. köv.

A következő részben a hardverral foglalkozunk.